hellobalaton.hu
Balaton, a magyar tenger


A Balaton kialakulása (Geológia)

 

Geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak azAlpok anyagát adó formációkkal.

Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió melletttektonikai mozgások is szerepet játszottak. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, „dünék”) ezt elzárták. A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka folyamatosan feltölti. Az üledékréteg a tó fenekén 6-10 méter vastagságot is elér. Emberi beavatkozás (kotrás) nélkül a tó néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne.

A környező vulkanikus maradványok - többek között a badacsonyi bazaltorgona, a tihanyi gejzírkúpok és a hévízi hőforrások - egy korábbiföldtörténeti szakasz emlékei.

A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt cserélődik ki. Vízgyűjtő területe 5180 km², Fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.

A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át. A tó mai vízszintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés határozta meg.

A vízszintet jelenleg az 1976-ban elkészült siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák a tengerszint feletti 104 méteresszint körül.

 A Balaton műholdképe

A Balaton éghajlata

 

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások.

A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban ésszeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

Maga a tó jelentős hatással van környezete mikroklímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint távolabb.

A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű hegyoldalai kiváló szőlőtermő területek, amit már a rómaiak is felismertek.

A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. (A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz „hivatalos” hőmérséklete erősen visszaesik.)

A Balaton a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20–30 cm-es is lehet. A jellegzetes rianások, enyhülés idején hosszú hasadások a jégtakarón, erős hangjelenségek mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre. Megfordítva, fokozódó hideg hatására a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra torlódnak, és turolás alakul ki.

 

A Keszthely és Tihany közötti medencében az uralkodó szélirány - helyi szóhasználattal főszél - északi, Tihany és Kenese között északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább a vitorlás szezonon kívül, ősszel és télen gyakoribbak.

 

A balatoni viharok nem túl sűrűn fordulnak elő, de hirtelen kitörésük és a meredek hullámok miatt igen veszélyesek lehetnek. A viharokat általában délnyugatias meleg légáramlatok előzik meg, majd észak felől hirtelen lecsap az erős, viszonylag hideg szél. 10-20 perc alatt 30–35 m/s erejű széllökések alakulhatnak ki.

 

Az eddig mért legerősebb szél 129,6 km/h sebességű volt, 1961. július 13-án. A legszelesebb hónap április, míg a legkevesebb szél szeptemberben van. A Tihanyi-félsziget és az északi part dombvidéke változatosan befolyásolják a szelek eloszlását a tavon. A tó hosszúsága miatt is nagy különbségek alakulhatnak ki a légmozgásban a különböző területein.

 

A turistaszezonban, április 1. és október 30. között a tavon viharjelző szolgálat működik.

 Balatoni panorámakép

A Balaton élővilága

 

A tó növényvilágának nagy részét algafajok teszik ki. A hínárfélék között a leggyakoribbak a békaszőlő-fajok. A nádasok leginkább az északi parton maradtak fenn. Alkotó növényeik a fedőnád (Phragmithes australis), a tavi káka (Schoenoplactus lacustris), a zsombéksás(Carex elata) és a keskenylevelű gyékény (Typha augustifolia).

Az állatvilágot Európa számos madara illetve mintegy 50 féle hala mellett rengeteg egysejtű, édesvízi szivacs - köztük az endogén balatoni szivacs -, rákok, kagylók, valamint a halak táplálékát is jelentő csípőszúnyogok és árvaszúnyogok is képviselik.

A Balaton vízgyűjtőn található 40 vízfolyásban eddig 37 halfaj előfordulását lehetett bizonyítani. Ezek állománya tehát a tóhoz mérve igen gazdag (a Balatonból rendszeresen 15–17 faj kerül elő). A vízfolyások többsége erős humán befolyás alatt áll. A vízgyűjtő halastavai számos, a patakok halfaunájába nem illő, természetes állapotban elő nem forduló fajjal „gazdagítják” a vízgyűjtő halállományát (kínai razbóra, amur, busa-félék, szivárványos pisztráng, tükörponty, ezüstkárász, naphal). A nem honos fajok közül ki kell emelnünk a kínai növényevő fajokat (busák, amur), melyeknek elsősorban a somogyi oldalon található halastavakból kiszabaduló egyedei folyamatos utánpótlást biztosítanak a balatoni busa és amur állományoknak.

A tó vízgyűjtőjében a kutatóknak egy új halfaj, az amuri géb (Perccottus glenii) előfordulását sikerült igazolniuk. A Magyarországon mindeddig csupán a Tisza vízgyűjtőjéből ismert halfaj megjelenése azonban nem jó hír. Az igen agresszív inváziós halfaj komoly veszélyt jelenthet néhány őshonos faj populációjára. Természetvédelmi szempontból különösen nagy kihívást jelent a hazai fauna egyik legértékesebb tagjának, a lápi póc (Umbra krameri) állományának védelme az amuri géb gradációjától. Ezért komoly aggodalomra adhat okot az amuri géb megjelenése a Kis-Balatonba torkolló Marótvölgyi-vízfolyásban, amelynek alsó szakaszán a lápi póc jelentős állománya található.

Fő halfajták:

  • Angolna (betelepített; Anguilla anguilla)
  • Amur (betelepített)
  • Balin (más néven ragadozó őn)
  • Busa (betelepített; Hypophthalmichthys molitrix)
  • Csuka
  • Compó
  • Domolykó
  • Fogassüllő (Lucioperca lucioperca)
  • Garda
  • Harcsa (Silurus glanis)
  • Pontyfélék (például tőponty, Cyprinus carpio; dévérkeszeg, Abramis brama)

Fő madárfajták:

  • récefélék
  • bütykös hattyú (az utóbbi egy-két évtizedben terjedt el)
  • dankasirály
  • küszvágó csér
  • kormorán
  • búbos vöcsök (az utóbbi években látható egyre több egyed)

 Hattyúk a Balatonon

A vízben és közvetlen közelében több mint 1200 állatfaj él. Az e vidéken fellelhető erdőkben az óriás énekes kabóca, a rézsikló, a holló, az erdei szürkebegy és a fenyvescinege mellett agímszarvas ugyanúgy megfigyelhető, mint a róka és a dámszarvas. Igazi ritkaságnak számít a kerecsensólyom. A tó rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok helyütt telepített fenyőerdők váltanak. A  címernövénye, a lisztes kankalin mellett több más pompás szirmú virág is honos itt, ilyen a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin és a citromillatú nagyezerjófű.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park 

"Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Balaton"

<< Vissza
Ajánlott
Oldalak
Olcsó cégalapítás akár online cégalapítás, kft alapítás most kedvező árakon szakképzett ügyvédi irodák segítségével
olcsó cégalapítás
Magyarország egyik piacvezető domain és tárhely szolgáltatója egyedi tárhely ajánlatokkal, kedvező .HU és nemzetközi domain regisztrációval, SMTP szerver opcióval várja mindazokat, akiknek fontos honlapjuk biztonsága. Nálunk nincs megállás, miért üzemelte
Domain, tárhely, webtárhely, SMTP, VPS szolgáltatások
Kupon várárlás és bónusz kupon kedvezmények a legújabb csajos kuponok
Kupon, kupon vásárlás, bónusz kupon
A jövő informatikája - innovatív ügyfélszerző IT megoldások mindenkinek!
www.ens.hu
Buszrendelés és buszbérlés, egyéni és szakmai, kis és nagycsoportos kirándulások, városnézések, transzferek bel- és külföldön!
Buszbérlés és buszrendelés
Internet szolgáltatótól független e-mail küldés a világon bárhol mobiltelefon, laptop, vagy tablet segítségével. Legyen saját SMTP kiszolgáló szervere.
SMTP szerver, smtp kiszolgáló, smtp
Honlap és webáruház egyedileg igényesen elkészítve, keresőbarát kivitelezésben! Mindez elérhető árakon, INGYENES Google kampánnyal!
grafikai tervezés, honlap, webáruház, keresőmarketing (SEO), domain és tárhely
Dialekt: hogy EGYET értsünk! A Dialekt Fordítóiroda fiatal, dinamikus fordító és szakfordító csapata tevékenységének és szolgáltatásainak színvonalát képzett fordítóira, szakfordítóira, lektoraira és több éves szakmai tapasztalatra alapozza. Legyen Ön is
Fordítás, szakfordítás, fordítóiroda
A magyar tenger Badacsony Balaton Balaton-felvidék Sió Siófok Tihany Tihanyi apátság
SMTP.hu
DOMAIN NAGYKER - DOMAINEK KERESKEDELMÉVEL FOGLALKOZÓ KIKÖTŐ
Bérlet
Vásárlás
Hirdetnék